Ott hagytuk félbe a könyvespolc dolgát legutóbb, hogy miután találtam egy szívdöglesztőt - ami majdnem OK, csak picit kicsi, pontosabban rövid lett volna, és az ára sem jött be annyira -, eszembe jutott egy a padláson tengődő, valaha szebb napokat látott IKEÁ-s LAXVIK polc, ő itt:
IKEA LAXVIK POLC AZ ÜZLETBEN |
IKEA LAXVIK VS. KÖNYVESPOLC |
Háááát... első blikkre nem volt elragadtatva, nem igazán látta a rokonságot a meglévő és tervezett polcok között, de rajzoltam egy kicsit, ő meg számolt, és nekifogtunk.
-----------------------
ÍGY KÉSZÜLT
-----------------------
Mielőtt a részletekre térünk jelzem, hogy picit nehezített pályán mozogtunk, ugyanis csak jó négyötödnyi LAXVIK elemet találtam meg, a többi része valahogy, valahol elkeveredett. A tanulság, hogy ezeket a sokelemes elfekvőket érdemes összecelluxozni, különben... De így is 'happy end' lett :) - írom hogyan:
1) Mindenekelőtt szétszereltük a meglévő kompozíciót, és összeállítottuk úgy, ahogy elképzeltük, mert bár rajzon, meg fejben jónak tűnt, azért mégis... :) Szerencsére működött így is, jöhetett az érdemi munka.
SZÉTSZERELTÜK » ÖSSZEPRÓBÁLTUK » ELEMEIRE BONTOTTUK |
2) Atomjaira elemeire szedtük a szerkezetet, és nekiláttunk festeni.
A festést, ahogy az ajtók pingálását is - meg még ezer másik munkát - az Anyukámmal ketten gyűrtük, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok. Jó csapat vagyunk mi így együtt! - igaz, Mami ?! :)
A festést, ahogy az ajtók pingálását is - meg még ezer másik munkát - az Anyukámmal ketten gyűrtük, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok. Jó csapat vagyunk mi így együtt! - igaz, Mami ?! :)
De vissza a fémpálcákhoz: mivel ez egy porszórva festett fémfelület eredetileg, így - hogy tuti megtapadjon rajta a festék - a már jól bevált Otex-szel alapoztunk. Plusz azért is választottuk ezt az utat, mert 'millió-egy' elemet kellett festeni, így pont örültünk, hogy a csiszolást megspórolhatjuk.
Ha nálad, kedves Olvasó, is kérdés, hogy miért ilyen 'furakék' színű az alapozó, hát megsúgom, hogy én is néztem nagyot, amikor belekevertem a festékbe a színezőt. Az történt, hogy mellényúltam a festékboltba, és fekete helyett egy sötétkék pasztát sikerült hazavinnem... Amúgy itt nem volt tétje, megfelelt ez a kékes alap is, hiszen a cél az volt, hogy a feketének 'megágyazzak', ne hófehér legyen alatta, hogy szép, élénk legyen majd a fedés - de a leckét megtanultam, azóta 3x! is megnézem a pasztát, mielőtt a kasszához viszem :)
3) Az Otex száradási/átfesthetőségi ideje 24 óra, így a következő nap kaptak végleges finist a fémrudak - festék: Trinát matt zománcfesték, fekete színű. Amúgy a száradás, szárítás elősre nem tűnt egyszerűnek, mert nem elég, hogy rövid, hengeres kis testekről van szó, elég sokan is vannak, de Papa rögtönzött egy csőből nekünk szárítót - s így egész komoly műhelyre kezdett hasonlítani a munkahelyünk, nem?! :)
4) Száradás, majd a váz összeszerelését követően beszabtuk a táblásított fenyő polclapokat.
A mester itt, és egyébként minden szabás, vágás, márás, szóval asztalosipari szakmunkánál a férjem, aki végtelenül precíz, pontos, türelmes... szerencsés vagyok, na! :)
Tehát a polcok: a középső, és alsó lapok teljesen egyformák. Előbb a hosszukat és szélességüket szabtuk méretre, majd mivel körben plusz 1-1cm-t takarnak a vasszerkezetre, így a függőleges lábaknál L, illetve középütt U alakban megszabtuk őket.
TIPP: ha olyan pici részen kell U alakban vágni, ahol nem tud a dekopírfűrész lapja elfordulni, ott érdemes egy nagyobb átmérőjű fúrószállal lyukat fúrni a sarokra, helyet csinálva így a fűrészlapnak.
TIPP+1: itt is igaz a "legalább kétszer mérj, mielőtt egyszer vágsz!" - örökbecsű, rengeteg bosszúságtól kíméli meg magát így az ember.
5) A felső lap kialakítása némileg munkásabb volt, de - így utólag :) - igazból nem vészes.
Annak érdekében, hogy vastagabb, elegánsabb, tényleg olyan fedőlap megjelenése legyen, úgy döntöttünk, hogy felvastagítjuk a lapot, az eredeti 18mm vastagságához körben, a három látszó oldalán még további 18mm (egy lapnyi vastagság) húst adunk.
És ha már lúd... eszembe jutott, hogy van nekünk felsőmarónk, sőt, a féjem használni is tudja, így mi lenne, ha ennek a felső polcnak a sarkos, derékszögű zárás helyett kicsit elegánsabb, finomabb befejezést, párkányszerű zárást adnánk?!
És bár már mondtam, de nem lehet elégszer... végtelenül szerencsés vagyok, mert az én drága férjem nemhogy zokszó nélkül elfogadja az újabbnál újabb, az eredeti tervet hát..., erősen átíró ötleteimet, de jellemzően zokszó nélkül, sőt általában örömmel meg is valósítja.
Itt most úgy, hogy első körben megmartuk - ő dolgozott, én meg drukkoltam :) - a nagy polclapot, és a vastagításnak szánt rátéteket külön-külön, majd facsavar+faragasztó kombóval rögzítettük a már szépséges rátéteket. Végül minden oldalt tükörfényesre csiszoltunk, s ilyen gyönyörű élzárást kaptunk:
5) Mivel egy kicsit indusztriális, ipari jellegű megjelenést képzeltem ennek a könyvesnek, a fekete szerkezet mellé meleg, picit narancsos barnás polclapokat terveztem. Körül is néztem a meglévő pácok, viaszok, és olajok között - sőt, próbákat is festettem -, de nem találtam kedvemre valót, így -
FÉMVÁZ FESTÉS - LÓGNAK A SZEREN :) |
4) Száradás, majd a váz összeszerelését követően beszabtuk a táblásított fenyő polclapokat.
A mester itt, és egyébként minden szabás, vágás, márás, szóval asztalosipari szakmunkánál a férjem, aki végtelenül precíz, pontos, türelmes... szerencsés vagyok, na! :)
FAMUNKÁHOZ KÉSZÜLÜNK |
Tehát a polcok: a középső, és alsó lapok teljesen egyformák. Előbb a hosszukat és szélességüket szabtuk méretre, majd mivel körben plusz 1-1cm-t takarnak a vasszerkezetre, így a függőleges lábaknál L, illetve középütt U alakban megszabtuk őket.
POLCOK KÉSZÜLNEK |
TIPP: ha olyan pici részen kell U alakban vágni, ahol nem tud a dekopírfűrész lapja elfordulni, ott érdemes egy nagyobb átmérőjű fúrószállal lyukat fúrni a sarokra, helyet csinálva így a fűrészlapnak.
TIPP+1: itt is igaz a "legalább kétszer mérj, mielőtt egyszer vágsz!" - örökbecsű, rengeteg bosszúságtól kíméli meg magát így az ember.
5) A felső lap kialakítása némileg munkásabb volt, de - így utólag :) - igazból nem vészes.
Annak érdekében, hogy vastagabb, elegánsabb, tényleg olyan fedőlap megjelenése legyen, úgy döntöttünk, hogy felvastagítjuk a lapot, az eredeti 18mm vastagságához körben, a három látszó oldalán még további 18mm (egy lapnyi vastagság) húst adunk.
És ha már lúd... eszembe jutott, hogy van nekünk felsőmarónk, sőt, a féjem használni is tudja, így mi lenne, ha ennek a felső polcnak a sarkos, derékszögű zárás helyett kicsit elegánsabb, finomabb befejezést, párkányszerű zárást adnánk?!
És bár már mondtam, de nem lehet elégszer... végtelenül szerencsés vagyok, mert az én drága férjem nemhogy zokszó nélkül elfogadja az újabbnál újabb, az eredeti tervet hát..., erősen átíró ötleteimet, de jellemzően zokszó nélkül, sőt általában örömmel meg is valósítja.
„Örüljetek az Úrban mindenkor!
Ismét mondom: örüljetek."
Filippi 4:4
MART ÉLZÁRÁS KÉSZÜL |
Itt most úgy, hogy első körben megmartuk - ő dolgozott, én meg drukkoltam :) - a nagy polclapot, és a vastagításnak szánt rátéteket külön-külön, majd facsavar+faragasztó kombóval rögzítettük a már szépséges rátéteket. Végül minden oldalt tükörfényesre csiszoltunk, s ilyen gyönyörű élzárást kaptunk:
KÉSZ A FEDLAP |
5) Mivel egy kicsit indusztriális, ipari jellegű megjelenést képzeltem ennek a könyvesnek, a fekete szerkezet mellé meleg, picit narancsos barnás polclapokat terveztem. Körül is néztem a meglévő pácok, viaszok, és olajok között - sőt, próbákat is festettem -, de nem találtam kedvemre valót, így -
--- mielőtt tovább olvasol: ---
KÉREM, HOGY MINDEN FESTŐ ÉS EGYÉB FESTÉKIPARI SZAKEMBER
LAPOZZON, HAGYJA EL AZ OLDALT!
AKI MARAD, CSAKIS SAJÁT FELELŐSSÉGRE
- SZAKEMBEREK SZÁMÁRA -
FELKAVARÓ TARTALOM KÖVETKEZIK!
---------------------
némi vívódás, majd próba után, unortodox megoldás mellett döntöttem: feketekávéval pácoljuk a fenyőlapokat. Igen, tudom, hogy ezt nem szokás, meg 'ez nem erre való', de most már azt is, hogy remekül működik, használható - klassz anyag!
FEKETEKÁVÉ-PÁC |
Instant kávét higítottam kis mennyiségű forró vízzel - úgy, hogy legyen ecsetelhető, kenhető -, majd ezt a kávépácot hordtuk fel ecsettel a fára, s hogy egyenletes, foltmentes felületet kapjunk, töröltük át száraz pamutkendővel. Állítva szárítottuk jó 12-15 órát a polcokat, majd alaposan átcsiszoltuk közepes vászonnal, mert a vizes pác erősen felszőrözte, érdesítette a felületet. A csiszolást újabb réteg kávépác követte, amit száradás után egy finom vászonnal újra csiszoltunk, s ilyen eredményt kaptunk:
KÁVÉVAL PÁCOLT FENYŐLAP |
6) Végül a polcok, s fedlap a helyükre kerültek, alulról csavarokkal rögzítettük őket a vázhoz, s kész is lett a könyves.
POLC ÖSSZEÁLLÍTÁS |
És íme, a kész könyvespolc - birtokbavételkor frissen, melegében :)
Mivel mi ezt a polcot kifejezetten könyveknek - extra nagy terhelés - szántuk, már az elején, a tervezés fázisában kompromisszumot kötöttünk: a hiányzó tartókat farudakkal váltjuk ki. Nagy megrázkódtatást egyikünknek sem jelentett a dolog, hiszen a polcok és a rajtuk lévő tárgyak mögött lakó rudak gyakorlatilag láthatatlanok. (Persze aprótalpúak, és/vagy kifejezetten ezt vizslató szempárok előtt fel-felbukkanhatnak :)) Vágtunk hát 2-2db hosszabb rudat a középső traktusokba, illetve 2db kicsit az alsó polcok alá, s miután végleges helyére került a polc, ezek a távtartó-támaszok is helyükre kerülhettek.
Szeretjük, remekül bevált és klassz program volt készíteni - szóval, szerintünk jó ötlet hackelni, érdemes kipróbálni! :)
Ha tetszett az írás, és szívesen olvasnál hasonlóakat,
minden nap újdonsággal, és örömmel várlak :)
÷
Megjegyzés: a bejegyzésben szereplő termékekről azért írok, mert beváltak, jónak tartom őket - megjelenésükhöz sem anyagi, sem egyéb más érdek nem fűződik.
Nagyon szuper lett! Ügyesen össze hoztátok.. Gratula ;-)
VálaszTörlésKöszönöm! - szeretjük is :) Köszi szépen a visszajelzést is! - jól esik ám :)
Törlés