2017. június 30., péntek

Glamping Toszkánában


Annyi klassz élményt, jó sztorit hallottam glampinges nyaralásokról - ha esetleg nincs meg, hogy mi ez, itt egy szerintem találó ismertető az egyik kedvenc oldalról -, hogy bár a kempingezés nem igazán az én műfajom, a nyarat a toszkán tengerparton egy glamping parkban nyitottuk, és... - dobperrrgés! - minden pillanatát imádtuk :)

Nem mondom, pici tartás volt bennem, hogy milyen lesz a ház, meg elférünk-e tényleg, és hát azért ez mégiscsak olyan kempingféle... - de bátraké a szerencse alapon áprilisban nyomtam egy entert a Bookingon, majd az évzáró másnapján útnak indultunk San Vincenzoba.

"Irgalomban, békében és szeretetben bőven legyen részetek!"
Júdás 1:2

Arról most nem írok, hogy az első pineákat megpillantva igazából elillant mindenféle nyugtalanság... - inkább mutatom a park bejáratát:


Ez itt, kérem, a Park Albatros recepciója, minden jóság origója... - hát lehet nem elolvadni?! :)

És íme a házikónk, ami gyakorlatilag egy konténerház - később hozok még ilyet, hazait, nagyon klasszak szerintem -  minden kényelemmel felszerelve:


A teraszokon - bár a korláttól épp nem látszik - étkezőasztalon és székeken kívül nyugágyak nyújtóznak, s a kis kerítésen túl illatos babér- és leander bokrok szeparálják egymástól a lakótereket.


A teraszról a nappali-konyha közös térbe lépünk, ami feszesen, centiről-centire tervezett, de megvan benne minden, ami kényelmessé, komfortossá teszi a nyaralást. A konyhában gázfőző, vízforraló, mikró, jégszekrény, komplett edény- és tálalószett várt bennünket, de a legeslegnagyobb piros pontot a 23 C-ra hűtött klímáért kapta a park, ami érkezéskor fogadott bennünket a házban, és szuper frissítő volt a ca. 40 fok körüli kinti levegő után :)


Ebből a központi térből nyílik valamennyi további helyiség - a bejárat mellett a fürdő és franciaágyas háló, míg vele szemben a két kisebb háló tolóajtaja.


Bár a ház 6 személyes, most kivételesen jól jött, hogy csak négyen utaztunk. Szerintem 6 embernek - különösen felnőtteknek - azért szűkös a hely, így viszont mi is, és a srácok is külön-külön szobát kaptunk :)


Kilépve a házból a fenti utcakép fogad - itt a Via Lombardia -, ahol a velünk szemközti oldalon óriás szafari sátrakban élvezhetik a nyaralók az édes semmittevést. Klasszak ezek a sátrak is amúgy, mert bár kempinget idéző a hangulatuk, de nem áznak el, és minden kényelmi funkcióval - fürdő, konyha, légkondi, etc. - ellátottak. OK, tudom, hogy a kempingben pont az a jó, hogy másként laksz, meg közel kerülsz a természethez, de vannak a puhányok - igen, jelentkezem :) -, akiknek meg így a jobb, és szuper, hogy lehet választani.


A park egyébként hatalmas területen fekszik, gyakorlatilag a tenger mellett - egy közútnyi távolságra -, és dacára a folyton ragyogó napsugárnak a hatalmas pineák,  akácok és sok-sok más gyönyörűen gondozott növénynek hála isteni a klímája.


Praktikus, hogy bár közel a tenger, itt a parkban is van több medence, nyugágyak, sportpályák, és rengeteg kényelmi szolgáltatás - éttermek, üzletek, ABC, orvos, biciklikölcsönző, mosodák - elérhető áron.


A park favoritja - versenyben a csúszdákkal és medencékkel, meg a mopedekkel - a fiúknál a kalandpark volt, amit mi is szerettünk, remek program a 11:00-15:00-ig tartó napmentes időszakra. Ezt amúgy végig szigorúan tartottuk, elképesztően erős, perzselő a nap ebben az időben.


A tengerpart a park közelében, illetve amerre jártunk végig finom homokos, a víz nagyon kellemes, bár a hőmérsékletét nem tudom. Minden esetre általában picit pipiskedve indult a fürdés, de ha már bent vagy, nem nagyon akaródzik kijönni. San Vincenzo és környéke fürdőzés szempontjából egyébként remek hely, hosszú-hosszú kilométereken keresztül találhatók kiépített strandok, és eldugott kis lagúnák egyaránt.

És ha már útra kelünk... azért is szerettük meg ezt a helyet, mert az Etruszk Riviéra valamennyi szépséges kis városa - Livorno, Cecina, Piombino, etc. - autóval legrosszabb esetben is egy órán belül kényelmesen elérhető. Sőt, szívből ajánlom is, hogy ha már itt jártok, este 6 után - napközben rekkenő a hőség, mi inkább hűsöltünk a medencében, így nem tudom, mi a pálya :) - keressétek fel ezeket a tengerparti gyöngyszemeket, éjfélig garantált a program - zene, tánc, vacsora, vásár... - mindenütt! A helyzet az, hogy itt/ott lenni, igazából megunhatatlan...

Szóval, annak ellenére - vagy épp ezért -, hogy június második fele még nem éppen a szezon, minden tökéletes volt, remekül éreztük magunk, jövőre visszatérünk :)

Addig is, ha tetszett a bejegyzés, és szívesen olvasnál naponta friss hasonlóakat,

***

Megjegyzés: az ajánlás szubjektív, általam megosztásra érdemesnek tartott tartalomról szól, sem anyagi, sem egyéb más érdek nem fűződik megjelenéséhez.
MentésMentés

2017. június 15., csütörtök

Konyha a tetőtérben - 2. rész


Ahogy írtam legutóbb, nem volt éppen szokványos, kézenfekvő megoldás a konyhát felköltöztetni a tetőtérbe, de figyelembe véve az igényeket és lehetőségeket, akkor így döntöttünk, és nagyon-nagyon bejött :)

Klassz, hogy tágas, nagyvonalú térben vagyunk, hogy van hely mindkettőnk számára - a férjem is főz, és méghozzá remekül! -, sőt, a gyerekek is bekapcsolódhatnak, szóval élvezzük az itt töltött idő minden percét!

"Istennek pedig van hatalma arra,
hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, 
hogy mindenütt mindenkor
minden szükségessel rendelkezzetek, és 
bőségben éljetek minden jó cselekedetre”
2. Korintus 9:8

De mutatom milyen is ez az itt:





Fehér bútort választottunk fa munkalappal, gyakorlatilag a tervek szerinti elrendezésben. A hátfalra fehér metro-csempe került, a padlón pedig maradt a meglévő tölgyparketta csiszolva, lakkozva.

És picit bővebben, hogy mire is elég ez az elrendezés:
A szélső toronyelemben kapott helyet a sütő, és ide kerültek fentre a ritkábban használt tálak, kancsók, tálalók, míg lent a fiókokban bögrék, reszelők, főző- és merőkanalak, szóval mindenféle konyhai csodafegyver lakik. Ez az elem egyben elválasztó, térhatároló is - picit szeparálja, lezárja a konyhát az étkező felől. A torony melletti felső-szekrény a poharak, kávéscsészék és alátétek otthona, alatta a látszó fiókban az eccájg, még alatta pedig a tányérok és tálak sorakoznak az ajtók mögötti rejtett fiókokban. A felső nyitott polc épp annyi 'porfogót' enged előhagyni, ami még (nekem) komfortos, kezelhető. Oda vagyok amúgy a nyitott polcos elrendezésekért, nagyon tetszik, de szigorúan MÁSNÁL :) - nem szeretném pár naponta lerámolni, suvickolni...


Tovább itt nálunk:
A sarokelem őrzi - egy praktikusan kifordítható tartón - a serpenyőket, fazekakat, lábasokat, mellette - már az L másik szárán - a konyharuhák szekrénye nyit szintén ajtóval, ami mögött fiókok lapulnak. A főzőlap alatt a mindenféle konyhagépet, és szalvétákat, fóliákat, sütőpapírokat rejtő nagyfiók remekül bevált, bár tudom, hogy van egy "konyhagépet kizárólag polcos szekrénybe" szabály. Az enyéim nem tudják ezt, így klasszul elférnek itt :)


A mosogató szomszédja egy beépített mosogatógép - Istenem! a XX. sz. egyik legcsodásabb találmánya! -, alatta a fiókba a szelektív szemetesek kerültek. A falra a korábbi konyhában már bevált fali tárolórendszert választottam, így a fontosabb konyhai eszközök mindig kéznél vannak, és az icipici fűszerkertemnek (kert - hm... :) igen, enyhe túlzás) is találtam helyet.



Hát, nagyjából ezt tudja ez a konyha. Kényelmesen, jól elférünk benne, igaz, az alkalmi, ünnepi porcelánok, étkészletek, kristálypoharak és abroszok részére egy méretes tálaló még hadrendben áll - és így perfekt!

Itt pedig még pár kedvenc - nem volt könnyű kiválogatnom :)


Most itt tartunk, de ez MÉG nem a végleges... (igen, tud róla a férjem, és támogatja :D)
Szóval, vannak további tervek - egyik közeli pl. a kávésarok, amiről a Face-en beszélgettünk -, ha kész, mutatom majd!

Addig is az igazán jó konyha 3 legfontosabb feltétele - szerintem:
1) legyen kitalálva, megtervezve - Rád, a Te családodra szabva
2) legyen mindennek (edények, eszközök, tányérok, alapanyagok, tisztítószerek, etc.) helye már a tervezéskor
3) készüljön jó minőségű, tartós, ha mód van rá, felújítható anyagokból

Kihagytam valamit? Szerinted mi kell a jó konyhához? - örömmel veszem a válaszod!


Ha tetszett a bejegyzés, és szívesen olvasnál hasonlóakat,

2017. június 9., péntek

Konyha a tetőtérben?!


Ebben a lakásban a konyha egy teljesen szeparált, külön helyiség volt anno, a legalsó szinten, 6 lépcsővel a lakószint alatt. Vitathatatlan praktikumát a hatalmas ablakon tóduló verőfény, és közvetlen szellőztethetőség adta - de számunkra gyakorlatilag ennyi, és semmi több.

Túl azon, hogy méretéből adódóan nem fértünk volna bele kényelmesen, a szinteltolás és csigalépcső is fejtörést okozott: pl. hogy hogyan kerül a forró leves a ca. 20m-re lévő az asztalra, vagy a szennyes edény a mosogatóba?

Aztán azért sem volt ez az elrendezés opció, mert mindketten - sőt egyre inkább a srácok is - szeretünk sütni, főzni, közben beszélgetni, nagy társaságban együtt enni, lenni. Szóval a konyha nálunk nem csak kiszolgáló, ipari funkciót betöltő mellék helyiség, hanem a mindennapok, az életünk szerves része - gyakorlatilag egyik főszereplője.

Ezek a felismerések is segítették megszületni a döntést, hogy a lakótér fent, a nagy, egyterű manzárdtérben, míg a szobák a lenti traktusban lesznek a legjobb helyen. A cserével a nappali, étkező, konyha hármasa összeköltözhetett, s így tágas, kényelmes élettér alakult a nagy családi-, baráti ebédek, vendégségek kényelmes színhelyévé.

Miután a vizesblokk - fürdő, mosókonyha szekció - helye adott volt, és a nappali beszélgetős, ücsörgős részt képzeltük a hatalmas tetőablak alá, adta magát a konyha a hátsó fertályon.

A konyha helye a tetőtérben, a hátsó fertályon


Amúgy valahogy úgy van ez, hogy amikor sikerül megfogni, felismerni a tér és a lakók minden igényének és lehetőségének összességéből kínálkozó legjobb, ideális együttállást, akkor az alaprajz szinte magától felrajzolódik. Ez most komoly, tényleg van egy ilyen WOW! - egy flesh, egy villanás - és tudom, hogy OK, helyben vagyunk. Megkapó, szuper érzés! - nagyon szeretem.

„Bízzál az Úrban teljes szívből, 
és ne a magad eszére támaszkodj! 
Minden utadon gondolj rá, és 
ő egyengetni fogja ösvényeidet.”
Példabeszédek 3:5-6


De vissza a konyhához - pontosan hol legyen, a bútor mettől-meddig tartson? - és hasonlók...
Azt láttam, hogy a székoszlop és a fal közötti szakasz rövid, kevés a bútornak, még ha a hűtőt, nem is ide szánom, így abban biztos voltam, hogy L, esetleg U alakban tervezem a berendezést. Ebben erősített az is, hogy ez a szakasz tetősíkkal határos, s a fal magassága 1,90m - felette ferde sík van - így ide felső-szekrény nem mehet, viszont a poharakat tutira nem szeretném nyitott polcokon tárolni - nekem nem komfortos.


Tervezéshez az IKEA Online tervezőjét használtam, mert kb. 90% biztosak voltunk benne, hogy IKEA konyhát választunk. Volt korábban több IKEA, és lényegesen magasabb kategóriájú, és árú Scavolini konyhánk is - a különbség használat, esztétikum és praktikum tekintetében sem volt annyival meggyőzőbb, mint amennyivel többe került, így viszonylag egyszerű volt dönteni :)

Szóba jött még - egy röpke pillanatra - az egyedi konyha lehetősége, de mivel jól, gyorsan és elfogadható áron dolgozó asztalos abban az időben nem volt kéznél, így nem foglalkoztunk tovább ezzel az opcióval.

A konyha tervezésnél a következő sarokpontokhoz igazodtunk:
÷ elektromos főzőlapot fogunk használni, mert nem éri meg - idő, pénz, engedélyezés, macera - felhozni a gázt a tetőtérbe
÷ a sütőt szemmagasságba teszem, mert volt már így, és sokkal kényelmesebb, praktikusabb használni itt, mint a főzőlap alatt
÷ kell zárt felső-szekrény a poharaknak
÷ a mikrót - mivel nagyon ritkán használjuk - betesszük a mosókonyhába
÷ mosogató: legalább két medencés legyen, ahol az egyik medence nagy, kényelemes tepsimosásnál is, a másikban lehessen szárítani, csepegtetni
÷ a mosogatógép közvetlen a mosogató mellett kapjon helyet
÷ a mosogató alatt férjen el legalább 3 szemetes a szelektív gyűjtéshez
÷ minden alsó-szekrény fiókos, mert összehasonlíthatatlanul kényelmesebb, praktikusabb a polcnál - egész egyszerűen az utolsó négyzetcenti is használható, átlátható így, míg a polcnál jó, ha a 60cm mély szekrény elülső 30-centije játszik
÷ és itt most végül, de extra fontos! - legyen meg a hűtőből kiveszem > megmosom > szerelek rajta > sütöm/főzöm sorrend, mert így működik egy konyha. Ez alapvetés, szerintem nem érdemes szembe menni


Ha mást nem is, ezt az ábrát a mai írásból érdemes megjegyezni, és alkalmazni, mert a konyha az tényleg így működik! Ha érdekesek a részletek, a témában alapmű Bitó János: Lakóépületek tervezése c. könyve - forgassátok bátran!

Ahogy elkezdtem rajzolni rögtön kilőttem az U-t - és általában is sokszor 'kilövődik' -, mert a két sarokelemmel rengeteg helyet vesztünk, macerás a megoldásuk, etc. Szóval L alakban ilyen lett:





Stílusában klasszikus, világos konyhát képzeltem pici vidéki utóérzettel, így fehér - inkább krémbe hajló - fillungos frontokat választottam, fa munkalappal. A falra fehér metrócsempét, a padlóra a meglévő parkettát gondoltam felcsiszolva. S hogy milyen lett?!

FOLYT. KÖV. A KÖVETKEZŐ BEJEGYZÉSBEN!

A részletekkel, hogy hol-mi-miért-hogyan, és fotókkal a következő részben jövök, addig is, ha tetszett az írás, és érdekel a folytatás, csatlakozz a blog Facebook oldalához, itt! - örömmel látlak :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...