Hogy hol, mekkora és milyen LESZ majd itt egyszer a konyha, sőt, hogy
mi hová kerül a házban, azt egyelőre egyikünk sem tudja, így most első körben arra törekedtünk, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és költséghatékonyan hozzuk klassz, számunkra elfogadható formába - hogy használni tudjuk.
Ennek okán úgy döntöttünk, hogy amit csak lehet mi magunk csinálunk - épp kitört a járvány, és a #maradjotthon, esélyünk sem volt nagyon másra -, igyekeztünk hát az alábbi meglévőből a legtöbbet kihozni:
Kapóra jött, hogy a konyhabútor funkcionálisan egész jól használhatónk tűnt, a tűzhely is működött - volt mihez nyúlni. Ami azonnali megoldást kívánt, az a melegvíz dolga, ugyanis ezt egy pirinyó bojler adja (aha, az, ott a felső szekrény felett), ami - még nálam is, nemhogy a srácoknál! - pillanatok alatt kiürül. Ezt orvosolandó beújítottunk egy mosogatógép, és a konyha elrendezése ezzel nagyjából el is dőlt:
» konyhaszekrény marad az eredeti helyén - a két alsó kettes közé beszuszakoljuk a mosogatógépet, a felsőkön nem változtatunk,
» a szemközti oldalon, a parapetfal elé szintén teszünk pultot, hogy kényelmesen elférjünk főzésnél, előkészítésénél, ami alá, a túloldalon feleslegessé vált egyajtós alsószekrény éppen pont jó;
» hűtő a szomszéd helyiségben lesz - közvetlen a mosogató melletti fal túlsó oldalán -, hogy itt több hely maradjon. Az ajtót tavasztól ősz végéig úgysem használjuk, télen meg aki főzni akar a nyári-házban, az vállalja ez a macerát🤷🏻♀️
» tűzhely is marad ahol eredetileg, így a legegyszerűbb, és végül is kézre áll - csak a félig kész elszívót kell kicsit kipofozni.
Ennek fényében összeállt az akcióterv, s a következő - itt rövidített - feladatlistánk lett:
» mennyezet- és falfestés
» csempefestés
» padlófestés
» bútorok, bojler festése
» mosogatógép bekötéshez vízvezeték, lefolyó szerelés
» kamralétra - festés vagy csere?
» páraelszívó - burkolás? - így nem maradhat!
» konyhabútor szerelés - új pultokkal, mosogatóval
» lámpaszerelés
(Ezekben a listákban amúgy a legeslegjobb, amikor jó vastag, piros filccel húzhatjuk a KÉSZ-eket, nem?! :)
Na, a feladatatok felsorakoztak, mi pedig, gyerekekkel közösen munkához láttunk -
villám áttekintő itt » - nagy lelkesen :)
„mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk
minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk”
2Korinthus 4:17
|
KÉSZ A FESTÉS :) |
A mennyezetet, falakat gletteltük - sok helyütt több rétegben -, majd diszperziós festékkel festettük.
|
ILYEN LETT A FESTETT CSEMPE |
A csempét ezúttal is oldószeres Otex-szel alapoztuk zsírtalanítás, alapos tisztítás után, majd egy számunkra eddig új anyaggal, a Tikkurila Feelings extra tartós (mosható, dörzsölhető) falfestékkel festettük. Ez a festék inkább matt, mint fényes, kicsit rusztikus felületet ad, így ide remekül passzol - jó, hogy emellett döntöttünk.
A járólap renoválása is hibajavítással indult - egy kis csemperagasztóval kifoltoztuk a lepattant, kagylós lyukakat, illetve egy flexibilis hézagtömítővel a repedéseket. Miután megszáradt, 2 rtg. Otex oldószeres alapozó + 2rtg. Betolux betonfesték került rá - és itt boldogan hátra is dőltünk, hogy a nagyja KÉÉÉSZ! - pedig hol volt az még?!
Közben akadt egy kis fennforgás a konyhabútor színét illetően, ugyanis ahányan, hát, annyi félét... Viszont miután sikerült a fekete-fehér-szürke trióra szűkíteni, és elkészült ez a kis montázs - egyöntetű döntés született✌🏻 s felgyűrtük az ingujjakat :)
A konyhaajtók fóliával borított MDF lapokból készültek, ami több helyütt elvált, így jobbnak láttuk leszedni azt festés előtt. Ehhez egy hőlégfúvó óriási segítség, amivel pikk-pakk, gond nélkül megoldható a mutatvány - ha még nem láttad,
itt meg tudod nézni, hogy hogyan - klikk!
A csupasz MDF lapokat csiszoltuk, gletteltük, alapoztuk, újra csiszoltuk, gletteltük... - ez egy többszörös ciklus, de nem érdemes kihagyni, ha szép, egyenletes felület a cél -, végül zománccal finiseltük.
A mosogatógép bekötése okozott egy kis fejtörést, ugyanis egészen lehetetlen módon álltak a csövek, de végül csak sikerült :)
|
MINDJÁRT KÉSZ |
Az előző mosogató nagyon alacsony medencés volt, így azt cseréltük, és a pultot is, hogy hézagmentes, egységes felületet kapjunk. Ez a hosszabb pult egy 'véletlen' folytán maradt ránk, talán tavaly, és nagy örömünkre ide tökéletesen passzolt.
A másik oldalra újonnan szereztünk egy tömör bükk lapot, ami picit vékonyabb és élénkebb, mint a túlsó, de nem szembetűnő az eltérés, használat szempontjából pedig szuper mindkettő. A cikkcakkos sarkot sablonoztuk, a lapot így szabtuk be, szegélyeztünk, végül tungolajjal kezeltük, hogy bírja a konyhai strapát.
Az elszívó nem volt túl gusztusos, és épp nekiláttunk volna takarítani, amikor bevillant, hogy mintha maradt volna anno egy előző konyhából egy vadiúj... - még jó, hogy eszünkbe jutott! Így inkább cseréltük, és felette a dzsumbujt egy kisszekrénnyel, meg egy hercig OSB takaróval fixáltuk.
A lépcső-létra (ott a sarokban, ami a kamrába vezet) első perctől vörös posztó volt a Fiúk szemében - "mennie kell!" -, s lássuk be, nem véletlen. Viszont "masszív, kész van, és itt is van" alapon egy próbát megért, hátha segít rajta egy kis tuning. A felesleges festéket csiszoltam, az oldalait festettem, a fokok pedig tunugolajat kaptak és voilá, jobb mint újkorába, igaz?! :)
Végül szereltünk még lámpát a pult fölé - újra az utánozhatatlan Tilka-kábelekkel -, leraktunk pár szőnyeget, és ugyan van még feladat, képek sincsenek, de közben elkezdtük használni a konyhát, és MŰKÖDIK!! Sőt, hab a tortán, hogy a Srácoknak is bejön - és ez a legfontosabb, nem?? :)
÷
Ha tetszett a bejegyzés, és kíváncsi vagy a folytatásra, tarts velünk! -
add meg az e-mail címed itt jobb oldalt a lap tetején, s küldjük a friss híreket!
VAGY
örömmel várunk :)