NYÁRI-HÁZ » nappali-étkező egy térben

Ez a tér a konyhával határos, egy kis parapetfal szeparálja őket, így bár nem egy bálterem, első perctől abban gondolkodtunk, hogy itt lenne a nappali-étkező a legjobb helyen. Viszont méretén túl két szembetűnő gyenge pontja a szobának: 1) a benne lévő levitézlett cserépkályha, ami rengeteg helyet elvisz, és 2) a rettenet gerébtokos TÜZÉP-ablak, ami meg sokat ront a közel 200éves ház romantikáján.

Az ablakkal egyelőre nincs mit tenni, kapott egy csinos deszkapárkányt, s lesz majd függöny, roló, az is finomít kicsit a helyzeten. Viszont a cserépkályhát megszüntettük - mármint nem mi, hanem egy hozzáértő, áldassék a neve! - s egész 'tekintélyes' (haha :)) lett a placc, hihetővé vált, hogy akkor itt tényleg klassz lesz egy kis ebédlőrész, átellenben meg az ücsörgős, hencsergő nappali sarok.

A falakat, mennyezetet itt is gletteltük, festettük, mint a konyhában, újra a gyerekek szorgos közreműködésével. Amúgy az ilyen közös kétkezi munka az újonnan szerezett tudáson, tapasztalatokon túl sok-sok megerősítéssel, sikerélménnyel gazdagítja a srácokat - ők is, mi is élveztük💕

„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, 

és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon”

Lukács 12:48

A falak rendbetételénél extra kihívást a kályha mögötti darab jelentett, ahol több helyütt tégláig repedt, vagy hiányos volt a vakolat, ráadásul meg valamilyen enyves dolog a festék. Lényeg, hogy vakolni nem szándékoztunk - anyagunk sem volt, plusz épp kijárási tilalom - így több rétegben gletteltünk, csiszoltunk, gletteltünk... aztán előbb utóbb sima lett.

A szobákban a padlóburkolat ca. 40éves faparketta, amit jócskán kikezdett a használat - nemcsak kopott, néhol hepehupás, de a lamellák is hézagosak. Azt tudtuk, hogy esztétikusan, és használhatóan felújítani, újrarakni mi magunk nem tudjuk, és nem is akarjuk, mert ahhoz előbb az aljzatot kell rendbe tenni - az meg majd egy következő lépés lesz -, viszont így sem maradhat.

Korábban nézegettük már a festett fapadlókat - remek cikkek itt, itt, itt és itt - és miután Ancsától további megerősítés érkezett a témában (ezúton is ezer hála!), 'vesztenivalónk nincs!' alapon neki is ugrottunk.

Azaz, előtte befoltoztuk a kályha helyét, merthogy ott nem volt parketta. Volt maradék lamináltunk, azt gyógyítottuk be ide úgy, hogy alá beszabtunk egy rétegelt lemezt, amit a meglévő deszkázathoz rögzítettünk. Erre a rétegelt lemezre ragasztottuk aztán építési ragasztóval a lamináltparkettát, majd súlyoztuk egy éjjelre, s festettük, a parkettával együtt. Kicsit buherának tűnik ez a pótlás - az is, de nem volt jobb ötletünk, meg anyag se' kéznél🙈 -, viszont egyelőre nincs vele baj, működik, igaz, a szőnyeg is jótékonyan takarja.

A parketta festéséről itt már írtam bővebben - dióhéjban: 2rtg. Otex + 2rt. Betolux, plusz a rések flexibilis hézagkitöltővel tömítve -, és a fentebb linkelt cikkek mindent szuper jól részleteznek, így itt most csak néhány kép a munkáról, s írok majd inkább egy részletes összefoglalót arról, hogy hogy bírja a padló, mik a tapasztalatok. 

A festés amúgy minden képzeletünket felülmúlta, ég és föld a különbség, de az i-re a pontot a szegély tette fel. Menetrend szerint persze ez is okozott egy kis fejtörést, mert sem a parketta, de a falak sem egyenesek, pontosabban... girbegurbák. Vagyis a nyílegyenes szegélyléc eláll tőlük, hézagos, sokszor nagyon🥺Így végül egy atom-ragasztóval rögzítettük a szegélyeket a falhoz, alul-felül kihúztuk szilóval - és tádááám... pöpec lett✌🏻Tovább tartott, mint terveztük, de tényleg klassz lett, megérte pepecselni.

S ezzel a piszkos munka végére is értünk, már 'csak' szerelgettünk, rendezgettünk. Lámpakiállásunk eredetileg egy volt, a szoba közepén, így azt osztottuk ketté. Az étkező fölé egy IKEA bambuszlámpa került, a nappaliba pedig vesszőlámpásokból alakítottunk csillárt a megunhatatlan Tilka-kábelekkel.

A berendezés egyrészt a 'kevesebb több' - mert hát NEM bálterem :) -, másrészt meg a költséghatékonyság elvén alakult. A kerek ebédlőasztal egy régebbi IKEA darab - amit sajnos már nem kapni, és most hiányzik is a korábbi helyéről, így ha esetleg valaki megválna hasonlótól, örömmel rohanunk érte!! -, a székeket pedig épp ide találtuk, régi Balaton Bútor gyártmányok, és stílusosan a Balaton mellől érkeztek :)

A sarokkanapé sem új, itt, a Manzárdban használtuk, viszont ott épp elfér, ágyazható és kényelmes,  így most odaköltözött. Függönyök, képek - hiányoznak, persze, nagyon! - alakulóban (sőt, keretek már vannak is✌🏻) , meg talán még egy hintaszék?! - amúgy mást nem is nagyon tervezünk, örülünk így neki🥰

÷

Ha tetszett a bejegyzés, és kíváncsi vagy a folytatásra, tarts velünk! -

add meg az e-mail címed itt jobb oldalt a lap tetején, s küldjük a friss híreket!

VAGY

csatlakozz a blog Facebook oldalához itt! -

örömmel várunk :)

NYÁRI-HÁZ » konyha felújítás mini költségvetéssel

Hogy hol, mekkora és milyen LESZ majd itt egyszer a konyha, sőt, hogy mi hová kerül a házban, azt egyelőre egyikünk sem tudja, így most első körben arra törekedtünk, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és költséghatékonyan hozzuk klassz, számunkra elfogadható formába - hogy használni tudjuk. 

Ennek okán úgy döntöttünk, hogy amit csak lehet mi magunk csinálunk - épp kitört a járvány, és a #maradjotthon, esélyünk sem volt nagyon másra -, igyekeztünk hát az alábbi meglévőből a legtöbbet kihozni: 

Kapóra jött, hogy a konyhabútor funkcionálisan egész jól használhatónk tűnt, a tűzhely is működött - volt mihez nyúlni. Ami azonnali megoldást kívánt, az a melegvíz dolga, ugyanis ezt egy pirinyó bojler adja (aha, az, ott a felső szekrény felett), ami - még nálam is, nemhogy a srácoknál! - pillanatok alatt kiürül. Ezt orvosolandó beújítottunk egy mosogatógép, és a konyha elrendezése ezzel nagyjából el is dőlt:

» konyhaszekrény marad az eredeti helyén - a két alsó kettes közé beszuszakoljuk a mosogatógépet, a felsőkön nem változtatunk,

» a szemközti oldalon, a parapetfal elé szintén teszünk pultot, hogy kényelmesen elférjünk főzésnél, előkészítésénél, ami alá, a túloldalon feleslegessé vált egyajtós alsószekrény éppen pont jó; 

» hűtő a szomszéd helyiségben lesz - közvetlen a mosogató melletti fal túlsó oldalán -, hogy itt több hely maradjon. Az ajtót tavasztól ősz végéig úgysem használjuk, télen meg aki főzni akar a nyári-házban, az vállalja ez a macerát🤷🏻‍♀️

» tűzhely is marad ahol eredetileg, így a legegyszerűbb, és végül is kézre áll - csak a félig kész elszívót kell kicsit kipofozni.

Ennek fényében összeállt az akcióterv, s a következő - itt rövidített - feladatlistánk lett:

» mennyezet- és falfestés

» csempefestés

» padlófestés

» bútorok, bojler festése

» mosogatógép bekötéshez vízvezeték, lefolyó szerelés

» kamralétra - festés vagy csere?

» páraelszívó - burkolás? - így nem maradhat!

» konyhabútor szerelés - új pultokkal, mosogatóval

» lámpaszerelés

(Ezekben a listákban amúgy a legeslegjobb, amikor jó vastag, piros filccel húzhatjuk a KÉSZ-eket, nem?! :)

Na, a feladatatok felsorakoztak, mi pedig, gyerekekkel közösen munkához láttunk - villám áttekintő itt » - nagy lelkesen :) 

„mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk
minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk” 

2Korinthus 4:17

KÉSZ A FESTÉS :)

A mennyezetet, falakat gletteltük - sok helyütt több rétegben -, majd diszperziós festékkel festettük.

 

ILYEN LETT A FESTETT CSEMPE

A csempét ezúttal is oldószeres Otex-szel alapoztuk zsírtalanítás, alapos tisztítás után, majd egy számunkra eddig új anyaggal, a Tikkurila Feelings extra tartós (mosható, dörzsölhető) falfestékkel festettük. Ez a festék inkább matt, mint fényes, kicsit rusztikus felületet ad, így ide remekül passzol - jó, hogy emellett döntöttünk.

A járólap renoválása is hibajavítással indult - egy kis csemperagasztóval kifoltoztuk a lepattant, kagylós lyukakat, illetve egy flexibilis hézagtömítővel a repedéseket. Miután megszáradt, 2 rtg. Otex oldószeres alapozó + 2rtg. Betolux betonfesték került rá - és itt boldogan hátra is dőltünk, hogy a nagyja KÉÉÉSZ! - pedig hol volt az még?!

Közben akadt egy kis fennforgás a konyhabútor színét illetően, ugyanis ahányan, hát, annyi félét... Viszont miután sikerült a fekete-fehér-szürke trióra szűkíteni, és elkészült ez a kis montázs - egyöntetű döntés született✌🏻 s felgyűrtük az ingujjakat :)

A konyhaajtók fóliával borított MDF lapokból készültek, ami több helyütt elvált, így jobbnak láttuk leszedni azt festés előtt. Ehhez egy hőlégfúvó óriási segítség, amivel pikk-pakk, gond nélkül megoldható a mutatvány - ha még nem láttad, itt meg tudod nézni, hogy hogyan - klikk!

A csupasz MDF lapokat csiszoltuk, gletteltük, alapoztuk, újra csiszoltuk, gletteltük... - ez egy többszörös ciklus, de nem érdemes kihagyni, ha szép, egyenletes felület a cél -, végül zománccal finiseltük.

A mosogatógép bekötése okozott egy kis fejtörést, ugyanis egészen lehetetlen módon álltak a csövek, de végül csak sikerült :)

MINDJÁRT KÉSZ

Az előző mosogató nagyon alacsony medencés volt, így azt cseréltük, és a pultot is, hogy hézagmentes, egységes felületet kapjunk. Ez a hosszabb pult egy 'véletlen' folytán maradt ránk, talán tavaly, és nagy örömünkre ide tökéletesen passzolt. 

A másik oldalra újonnan szereztünk egy tömör bükk lapot, ami picit vékonyabb és élénkebb, mint a túlsó, de nem szembetűnő az eltérés, használat szempontjából pedig szuper mindkettő. A cikkcakkos sarkot sablonoztuk, a lapot így szabtuk be, szegélyeztünk, végül tungolajjal kezeltük, hogy bírja a konyhai strapát.

Az elszívó nem volt túl gusztusos, és épp nekiláttunk volna takarítani, amikor bevillant, hogy mintha maradt volna anno egy előző konyhából egy vadiúj... - még jó, hogy eszünkbe jutott! Így inkább cseréltük, és felette a dzsumbujt egy kisszekrénnyel, meg egy hercig OSB takaróval fixáltuk.

A lépcső-létra (ott a sarokban, ami a kamrába vezet) első perctől vörös posztó volt a Fiúk szemében - "mennie kell!" -, s lássuk be, nem véletlen. Viszont "masszív, kész van, és itt is van" alapon egy próbát megért, hátha segít rajta egy kis tuning. A felesleges festéket csiszoltam, az oldalait festettem, a fokok pedig tunugolajat kaptak és voilá, jobb mint újkorába, igaz?! :)

Végül szereltünk még lámpát a pult fölé - újra az utánozhatatlan Tilka-kábelekkel -, leraktunk pár szőnyeget, és ugyan van még feladat, képek sincsenek, de közben elkezdtük használni a konyhát, és MŰKÖDIK!! Sőt, hab a tortán, hogy a Srácoknak is bejön - és ez a legfontosabb, nem?? :) 

÷

Ha tetszett a bejegyzés, és kíváncsi vagy a folytatásra, tarts velünk! -

add meg az e-mail címed itt jobb oldalt a lap tetején, s küldjük a friss híreket!

VAGY

csatlakozz a blog Facebook oldalához itt! -

örömmel várunk :)

NYÁRI-HÁZ » így kezdődött

Nagy munkába fogtunk tavasszal, ami még bőven tart, viszont mostanra egész klassz részeredményeink vannak - ezt osztanám meg Veletek a következőkben. Tűnődöm már egy ideje, hogy mivel, hogyan is kezdjem, mit meséljek először, mert rengeteg a történés, de nekifogok, aztán majd alakul :)

Hogy pontosan mikor épült a ház, nyomozás alatt, viszont az 1873-as kataszteri térképen már megtaláljuk "A fekete kutyához" elnevezéssel, s az 1865-ben publikált "Pest-Buda környékének magasságméreti viszonyai" jelentésben is szerepel "Müller nyári laka „a fekete kutyához" az úton" néven.

A HÁZ ASSZONYA, NAGYS. BOCK OTTÓNÉ A KERTBEN,
VALAMIKOR A BOLDOG BÉKEIDŐKBEN

Azt is tudjuk, hogy Müllerék után, a századforduló elején a Bock család birtokolta a házat a hatalmas kerttel, melyet jellemzően nyaranta használtak. A háborút - csodával határos módon - szinte bántatlanul vészelte át az épület, melynek egykori fénye ugyan jócskán megkopott, de azzal a időtlen nyugalommal és kellemmel, ami az ilyen éltes, sokat látott dolgok sajátja, ma is pillanat alatt ejti rabul a gyanútlan - és erre fogékony! :) - látogató szívét.

Szóval, ismét egy ilyen öreg, kalandokkal és kihívásokkal teli házzal akadtunk össze, mellyel több nagy lélegzetvételű, komolyabb előkészítést igénylő változtatás van tervben. De addig is, míg azok végleges formát öltenek, nekiláttunk kalákában, minimális büdzsével kicsit kipofozni, hogy használni lehessen - mondjuk nyári-házként.

Feladatban nem volt hiány, innét indultunk:

Rengeteg testes bútor, sötét tónusok, minden szegletben valami... Aztán kipakolva kicsit már többet mutatott:

„akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, 

szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, 

járnak, és nem fáradnak el”

Ézsaiás 40:31

Felgyűrtük hát az ingujjakat, és nekiugrottunk, de előtte még megszabadultunk a nagybeteg cserépkályhától, ami így csak a helyet foglalta.

A renoválás során a kályha bontása volt az egyetlen, amit szakemberre bíztunk, s ahogy eddig sem, soha, ezúttal sem csalódtunk. Ez a kép közvetlen a bontás után, különösebb takarítás nélkül készült, és koromnak, pornak szinte nyoma sincs - hála, és köszönet érte, ezúton is🙏🏻

A kályha tehát ment, mi pedig munkához láttunk💪🏻🛠
Legközelebb innét folytatom - glettelünk, csiszoltunk, festünk falat, csempét, parkettát... a'sszem talán helyiségenként, de ha van jobb, más ötlet, írj! - örömmel veszem :) és idáig tuti eljutunk:

Eddig is sokat, sőt annál is többet dolgoztunk, dolgozunk itt, de van benne valami megfoghatatlanul, elmondhatatlanul vonzó, marasztaló, valami szeretetreméltó - szóval, megéri, nagyon💕 

÷

Ha tetszett a bejegyzés, és kíváncsi vagy a folytatásra, tarts velünk! -

add meg az e-mail címed itt jobb oldalt a lap tetején, s küldjük a friss híreket!

VAGY

csatlakozz a blog Facebook oldalához itt! - 

örömmel várunk :)