2016. február 19., péntek

Tetőtér - pro és kontra

Attic - The Pros and Cons


Közhely, de igaz - tetőtérben élni életforma.
Van aki imádja, van aki menekülne és egérutat keres, de olyannal, akit hidegen hagynak az
éltes gerendák, szikrázó fényben csillanó mohás tetőcserepek, vagy az ajtóig megmászandó
276 lépcsőfok... na vele, még nem találkoztam.

De nézzük objektíven a tetőtéri lakások (itt most leginkább a belvárosi, bérházi manzárdok)
mellett és ellen szóló érveket, nézzük, mire számíthatsz, ha az emeletek felett, a felhők
között választasz otthont magadnak.

Tetőtérben élni jó, szuper, mert:
1) mivel fent vagy - a felhők között :) -, nem árnyékol a szemközti ház, sem a fasor,
jellemzően fényárban úszik a lakás télen-nyáron, a virágok garantáltan gyönyörűek

2) kevesebb a zaj, mint az alsó szinteken - mire ide "felpattog" a hang, jórészt elveszti
erejét, így nyugisabb, meghittebb a lét + nem ugrál senki a fejed felett sem

3) nem nézegetnek a tányérodba, még esti díszkivilágítás mellett sem - hacsak nem a
verebek, varjak, galambok?!

4) mesés kilátás - csodapanoráma?! :)

5) a nagy belmagasságnak köszönhetően akár galériával is bővülhet a lakótér, s a
hangulat, melyet a régi fagerendák, ferde tetősíkok adnak... - na ez az, ami a legtöbbünket
rabul ejt és fogva tart

+1) ezt most még csak zárójelben, gyűjtöm hozzá az adatokat: jellemzően olcsóbb a
bekerülése, mint egy hasonló kondíciójú emeleti lakásnak, hiszen az nettó területe
általában jóval nagyobb, mint a hasznos - 1,90m belmagasság feletti tér -, tulajdoni lapon
is szereplő terület.
Értsd például: a megvásárolt lakásod tulajdoni lapon 75nm, ezért fizettél X Ft-ot, a
valóságban viszont 90nm-es lakásba költözöl - mivel az 1,9 m-nél alacsonyabb területek
nem szerepelnek/szerepelhetnek az ingatlan-nyilvántartásban (ld. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) -, melyben 15nm-nyi lakórésznek alacsonyabb a magassága, mint 1,9m. (Részletek, árak külön posztban hamarosan.)

DE! - vannak árnyoldalak, nyűgök, megoldandó kihívások is a tetőben:
1) megfelelő szigetelés és árnyékolás híján könnyen szaunává válik a lakás már a tavaszi,
kora nyári időszakban is, így klímáról - aki bírja -, és az ablakok KÜLSŐ oldali
árnyékolásáról igencsak érdemes gondoskodni. Itt jegyzem meg, hogy ez az üvegházhatás
télen viszont épp nekünk dolgozik - amint kisüt a nap egy-egy zord téli napon, érezhetően
kevesebbet fogyaszt a kazán

2) rossz hír, hogy egy-egy hirtelen zápor, zivatar kisebb katasztrófát képes okozni, ha
elfelejted bezárni a tetőablakot. Öröm az ürömben, hogy ez a probléma viszonylag
gyorsan múlik, néhány özönvizes, takarítós malőr után garantáltan záródnak az
ablakok

3) mivel legfelül van, sokat kell lépcsőzni, ha nincs lift - a régi bérházaknál nem ritka a
3,5-4m, sőt magasabb belmagasság sem -, ami babakocsival, egy nyűgös kétévessel és
cekkerekkel felszerelve... hát, nem mindig vicces

4) az előbb már említett ferde tetősíkok és 1,90m alatti belvilágú terek bútorozása igazi
kihívás, mert az olcsóbb szériabútorokkal nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható,
ellenben a tér sajátosságait jól használó egyedi megoldásokkal gyakorlatilag minden
négyzetcentimétert hasznossá tehetünk

5) vihar, jégeső, villámlás és mennydörgés - elképesztően intenzív, van, hogy
megkapóan szép, van, hogy félelmetes. Nekünk néhány hónap után már nem okoz
problémát, gondolom hozzászoktunk, de tény, hogy van, s az is tény, hogy vannak, akiket
ez nagyon zavarhat

Röviden, mi a fentieket mérlegeltük - mondjuk nem hosszan -, s döntöttünk a tetőtér
mellett, de ha Neked, Nektek vannak még pro és kontra érveitek, tapasztalataitok
a témában, örömmel veszem, ha megosztjátok!

Itt most néhány klassz példa:










Képek forrása, és további csodás városi tetőterek » itt, a Pinterest albumban.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...